Page 179 - Weiss, Jernej, ur./ed. 2021. Opereta med obema svetovnima vojnama ▪︎ Operetta between the Two World Wars. Koper/Ljubljana: Založba Univerze na Primorskem in Festival Ljubljana. Studia musicologica Labacensia, 5
P. 179
ntity-machines: the nationalism of hungar ian oper etta between the two wor ld wars
solution of the monarchy, the successor states lost not only their road and
railroad networks, but their diplomatic and informative networks as well.34
The incomprehensible, opaque nature of the negotiations creating the peace
treaty rendered the country invisible, its greatness only retained on its men-
tal map.
The historical arc of The Hamburg Bride’s melody incorporates both ir-
redentist aspirations and the memory of the Holocaust. Vincze died in 1936,
before the first laws curtailing the rights of Jewish citizens were introduced
in Hungary, but Kulinyi lived on. The librettist who penned the legendary
lines died in an internment camp in the small Austrian town of Bruch an
der Leitha, close to the Slovakian-Hungarian-Austrian border of the for-
mer Monarchy.
Bibliography
Angi, István. “A bartóki iróniáról.” Korunk 23, no. 3 (1981): 87–93.
Anon. “Budai Iparos- és Kereskedőifjak Városmajor utcai kultúraegyesülete.”
Fővárosi Hírlap 18, no. 44 (1929): 13.
Bartók, Béla. “Concertóról.” In Bartók Béla Összegyűjtött írásai I, edited by
András Szőllőssy, 435–7. Budapest: Zeneművészeti, 1966.
Calaforra, Guillem. “Bartók in Budapest Concerto for orches-
tra Solti.” 1 February 2019. YouTube. https://www.youtube.com/
watch?v=OQb3VUljpa0&ab_channel=GuillemCalaforra.
Carlson, Marvin. The Haunted Stage. Theatre as Memory Machine. Ann Ar-
bor: MIT, 2003.
Ellenzék, 61, no. 252 (1940): 6.
Ellenzék, 61, no. 253 (1940): 6.
Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap 50, no. 44 (22 February 1941): 5.
Feyer, George. “Olvasói levél.” Irodalmi Újság 11, no. 3 (1965): 8.
“Hamburg – Budapest!” Színházi Élet 7, no. 5 (1922): 22–3.
“Hat intervju A hamburgi menyasszony-ról.” Színházi Élet 7, no. 4 (1922): 18–9.
Keményfi, Róbert. “Az ‘etnikai táj’ kultúrnemzeti mítosza.” Regio 2, no. 4
(2002): 105.
Kötő, József. “A színházi intézményrendszer Erdélyben a két világháború
között.” Korunk 13, no. 4 (2002): 55–64.
34 Mária Ormos, “Magyarország az első világháború utáni játéktéren,” História 42, no.
11 (1990): 18–21.
177
solution of the monarchy, the successor states lost not only their road and
railroad networks, but their diplomatic and informative networks as well.34
The incomprehensible, opaque nature of the negotiations creating the peace
treaty rendered the country invisible, its greatness only retained on its men-
tal map.
The historical arc of The Hamburg Bride’s melody incorporates both ir-
redentist aspirations and the memory of the Holocaust. Vincze died in 1936,
before the first laws curtailing the rights of Jewish citizens were introduced
in Hungary, but Kulinyi lived on. The librettist who penned the legendary
lines died in an internment camp in the small Austrian town of Bruch an
der Leitha, close to the Slovakian-Hungarian-Austrian border of the for-
mer Monarchy.
Bibliography
Angi, István. “A bartóki iróniáról.” Korunk 23, no. 3 (1981): 87–93.
Anon. “Budai Iparos- és Kereskedőifjak Városmajor utcai kultúraegyesülete.”
Fővárosi Hírlap 18, no. 44 (1929): 13.
Bartók, Béla. “Concertóról.” In Bartók Béla Összegyűjtött írásai I, edited by
András Szőllőssy, 435–7. Budapest: Zeneművészeti, 1966.
Calaforra, Guillem. “Bartók in Budapest Concerto for orches-
tra Solti.” 1 February 2019. YouTube. https://www.youtube.com/
watch?v=OQb3VUljpa0&ab_channel=GuillemCalaforra.
Carlson, Marvin. The Haunted Stage. Theatre as Memory Machine. Ann Ar-
bor: MIT, 2003.
Ellenzék, 61, no. 252 (1940): 6.
Ellenzék, 61, no. 253 (1940): 6.
Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap 50, no. 44 (22 February 1941): 5.
Feyer, George. “Olvasói levél.” Irodalmi Újság 11, no. 3 (1965): 8.
“Hamburg – Budapest!” Színházi Élet 7, no. 5 (1922): 22–3.
“Hat intervju A hamburgi menyasszony-ról.” Színházi Élet 7, no. 4 (1922): 18–9.
Keményfi, Róbert. “Az ‘etnikai táj’ kultúrnemzeti mítosza.” Regio 2, no. 4
(2002): 105.
Kötő, József. “A színházi intézményrendszer Erdélyben a két világháború
között.” Korunk 13, no. 4 (2002): 55–64.
34 Mária Ormos, “Magyarország az első világháború utáni játéktéren,” História 42, no.
11 (1990): 18–21.
177
